A Magyarországi Strucctenyésztõk Egyesületének Alapszabálya

A Magyarországi Strucctenyésztõk Egyesülete alakuló közgyûlésén elfogadott Alapszabályát – a Fõvárosi Bíróság 2003. január 13-án kelt, 11.Pk.61090/2002/2. sz. végzésében foglaltakra tekintettel – 2003. január 29-én megtartott rendkívüli közgyûlésén módosította, és annak szövegét a következõkben állapítja meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.
1.1. Az Egyesület neve: Magyarországi Strucctenyésztõk Közhasznú Egyesülete, rövidített neve: MSE
1.2. Az Egyesület székhelye: 1073 Budapest, Dob u. 90.
1.3. Az Egyesület mûködése kiterjed az ország egész területére.
1.4. Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek és pártoló tagok adományaiból fedezi.
„1.5. Az Egyesület az Európai Uniós irányelvek figyelembevételével, regionális rendszerben fejti ki tevékenységét.”

Az Egyesület célja

2.
2.1. Az Egyesület önkormányzati elven mûködõ szakmai felügyeletet gyakorló társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület non profit szervezet. Az Egyesület célja a hazai strucctenyésztés alapelveinek lefektetése, a belföldi strucctenyésztõk összefogása. A faj, illetõleg fajták magyarországi elismertetése, honosítása, a fajták jellemzõinek, leírásának megállapítása.
2.3. Az Egyesület fenti céljait a – bárki által hozzáférhetõ, és az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) által jóváhagyott – tenyésztési szabályzatban, illetve teljesítményvizsgálati kódexében meghatározott elvek és módszerek szerint kívánja megvalósítani.
2.4. Az Egyesület feladata továbbá tagjai részére szakmai tanácsadás nyújtása, valamint az e kérdéskört tárgyaló bemutató képzés, továbbképzõ elõadások szervezése, kiadványok megjelentetése, nemzetközi szinten a strucctenyésztéssel foglalkozók érdekeinek képviselete.
2.5. Az Egyesület e célokat közhasznú tevékenységként, üzleti és gazdasági tevékenységét csupán kiegészítõ jelleggel, és másodlagosan, a fenti célok megvalósítása érdekében, közhasznú egyesület formájában végzi.
„2.6. Az Egyesület az alábbi – célja szerinti – közhasznú tevékenységeket végzi:
• a természet-, állat- és környezetvédelem keretei között a korszerû természet- és környezetbarát strucctenyésztési és -tartási technológiák, szakmai fogások, eljárások kidolgozása, ismertetése, országos elterjesztése;
• az állatvédelem keretei között célunk a strucc haszonállatként történõ elismertetése, továbbá EU szabvány szerinti vágástechnológiát alkalmazó struccvágóhidak munkájának segítése, ellenõrzése;
• a strucchús, mint az alacsony koleszterin tartalmú egészséges táplálkozás alapanyaga elõállításának népszerûsítése, szakmai ismeretterjesztõ elõadások szervezésével, szakanyagok közreadásával;
• részvétel a strucctenyésztõk európai- és nemzetközi szervezeteinek munkájában, különös tekintettel a korszerû természet- és környezetbarát állattartási és állatvédelmi technológiák felhasználása és tovább fejlesztése, az eredmények hasznosítása tárgykörében.”

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZÛNÉSE

3.
3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- és jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
3.3. Mind a tagok, mind a pártoló tagok felvételének kérdésében elsõfokon az Egyesület Elnöksége dönt. Az elnökség döntése ellen a Közgyûlésnél lehet fellebbezéssel élni.

4.
4.1. Az egyesületi tagság megszûnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. Ha a tag a tagdíjat az esedékességtõl számított 20 napon belül felhívás ellenére nem fizeti meg, és ezt követõen tagdíjfizetési kötelezettségének újabb felhívás ellenére, annak kézhezvételétõl számított további 20 nap alatt sem tesz eleget, vele szemben az elnökség elsõfokon kizárást kezdeményez.
4.2. A kilépést – a tagokról naprakész nyilvántartást vezetõ – titkárnak kell írásban bejelenteni.

5.
• A kizárás kérdésében elsõfokon az elnökség dönt, döntése ellen a közgyûléshez lehet fordulni.
5.2. Kizárásra a tagdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése és az Alapszabályban foglaltak be nem tartása esetén van módja az Elnökségnek. A kizárás alatt lévõ tag számára mindig biztosítani kell a védekezés (jogorvoslat) lehetõségét.

6.
A Közgyûlés titkos, minõsített többséggel meghozott határozattal dönt másodfokon a tagsági viszony létesítése és megszüntetése (tagfelvételi kérelem, kizárás) tárgyában hozott elnökségi határozatok ellen benyújtott fellebbezések kérdésében. A tagot – bármilyen megszûnési ok esetén – az Elnökség törli a tagnyilvántartásból.

A TAGOK ÉS PÁRTOLÓ TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.
7.1. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület mûködését érintõ minden kérdésrõl rendelkezni jogosult közgyûlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselõül bármelyik tag megválasztható.
7.2. Az Egyesület pártoló tagjai szavazati joggal nem rendelkeznek. A pártoló tag joga, hogy a közgyûlés ülésein részt vegyen, hozzászóljon, bírálatot gyakoroljon, észrevételt, javaslatot tegyen. A pártoló tagok a közgyûlés üléseirõl – annak megtartását megelõzõ 15 nappal korábban kiküldött – meghívó útján értesülnek.

8.
8.1. Az Egyesület tagja köteles a közgyûlési határozattal meghatározott mértékû tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közremûködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyûlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
8.2. Az Egyesület pártoló tagja úgyszintén köteles a közgyûlés által elfogadott Alapszabály rendelkezéseit betartani, valamint a közgyûlési határozattal megállapított mértékû tagdíjat megfizetni.
8.3 Az Egyesület jogi személy tagjai, illetve jogi személy pártoló tagjai jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselõik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

A KÖZGYÛLÉS

9.
9.1. Az Egyesület legfõbb szerve a Közgyûlés. A Közgyûlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintõ minden kérdésben dönthet. A Közgyûlést az Elnökség hívja össze.
9.2. A közgyûlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyûlés napja között legalább tizenöt nap idõköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyûlést kell tartani, és rendkívüli közgyûlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselõk bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyûlést a bíróság felhívására is össze kell hívni.
9.3. A Közgyûlés csak abban az esetben határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 fõ jelen van. Ha a Közgyûlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyûlés az eredeti napirendben szereplõ ügyekben a jelenlévõk számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekrõl a tagokat az eredeti meghívóban már elõre tájékoztatták. A megismételt Közgyûlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyûlés idõpontját követõen 5 napon belüli idõpontra kell összehívni, amely idõpont az eredeti Közgyûlés meghívójában is megjelölhetõ.
9.4. A Közgyûlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Közgyûlés – eltérõ rendelkezés hiányában – határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyûlés a tisztségviselõket titkos szavazással választja meg.
„9.5.A. Tisztségviselõ visszahívására kizárólag a tagdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése, az Alapszabályban foglaltak be nem tartása és az Egyesület gazdálkodására vonatkozó pénzügyi- és számviteli szabályok megszegése esetén van módja a Közgyûlésnek. A visszahívás tárgyában hozott döntéssel érintett tisztségviselõ számára az Egyesület biztosítja a védekezés (jogorvoslat, bírói út igénybevételének) lehetõségét.”
„9.6. Kizárólag a Közgyûlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselõk, ügyintézõ és képviselõ szervek megválasztása, az éves költségvetés, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló (zárszámadási) beszámoló, befektetési szabályzat elfogadása, a tisztségviselõk lemondásának elfogadása, valamint visszahívása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének-, illetõleg feloszlásának a kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejûleg közhasznúsági jelentést készít az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszûnés) kimondásához a szavazásra jogosult tagok összessége kétharmadának szavazata (minõsített többség) szükséges.”
9.7. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minõsül elõnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

AZ ELNÖKSÉG

10.
10.1. Az Egyesület Elnöksége a Közgyûlés általválasztott 4 fõbõl áll. Az Elnökség tagjai az ugyancsak Közgyûlés által választott Elnök, Elnökhelyettesek és Titkár.
10.2. A Közgyûlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselõket 3 évre választja.
„10.3. Két Közgyûlés közötti idõben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, melyet a jogszabály, illetõleg az Alapszabály nem utal a Közgyûlés hatáskörébe. Döntéseirõl, intézkedéseirõl a következõ Közgyûlésen az Elnökség köteles beszámolni.”
10.4. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelõ kötelezettségek (szerzõdések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illetõ jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelõ Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni. Döntéseirõl, intézkedéseirõl a következõ Közgyûlésen az Elnökség köteles beszámolni.
10.5. Az Elnökség feladata a Közgyûlések közötti idõszakban, a Közgyûlés határozatainak megfelelõen az Egyesület mûködésének irányítása. Az Elnökség testületi szerv. Az elnökség tagja csak személyesen járhat el, gyakorolhatja a testületben jogait, teljesíti kötelezettségeit, azaz a képviselet kizárt.
10.6 Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a Közgyûlés elé terjesztendõ valamennyi javaslat, elõterjesztés jóváhagyása
javaslat az éves költségvetésre, valamint az éves költségvetési beszámoló elfogadására
a Titkár beszámoltatása
döntés a szabad pénzeszközök befektetésében
döntés minden olyan kérdésben, melyet jogszabály, illetve az Alapszabály nem utal a Közgyûlés hatáskörébe
10.7. Az Elnökség három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap idõköznek kell lennie.
10.8. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetõség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerû többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minõsített többséget ír elõ.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minõsül elõnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.
10.9. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idõpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye is).
10.10. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerûen alkalmazni kell.

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG

11.
11.1. Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, Felügyelõ Bizottság létrehozása akkor is kötelezõ, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
„11.2. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Egyesületnél háromtagú Felügyelõ Bizottság mûködik. Az elsõ Felügyelõ Bizottság megbízatása öt évre szól.”
11.3. A Felügyelõ Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelõ bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
11.4. A Felügyelõ Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
11.5. A Felügyelõ Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
– Összehívja az Egyesület legfõbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselõk (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfõbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
– Köteles megvizsgálni a legfõbb szerv ülésének napirendjén szereplõ valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan elõterjesztést, amely a legfõbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
– Írásbeli jelentést készít a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfõbb szerv részére.
– Ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását.
– Ellenõrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
– Jelentést kérhet a vezetõ tisztségviselõktõl, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
– Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
11.6. A Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Közgyûlést, Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület mûködése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Közgyûlés, Elnökség döntését teszi szükségessé;
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.
11.7. Ha a Felügyelõ Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - nem hívták össze Közgyûlést, a határidõ eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelõ Bizottság is jogosult.
11.8. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
11.9. A Felügyelõ Bizottság egyes ellenõrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenõrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenõrzés megosztása nem érinti a felügyelõ bizottsági tag felelõsségét, sem azt a jogát, hogy az ellenõrzést más, a Felügyelõ Bizottság ellenõrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG MÛKÖDÉSE

12.
12.1 A Felügyelõ Bizottság testületként jár el. A Felügyelõ Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
12.2. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerû szótöbbséggel hozza.
12.3. A Felügyelõ Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelõ bizottság tagját e minõségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
12.4. A Felügyelõ Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelõ Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktõl, aki a kérelem kézhezvételétõl számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelõ bizottság ülésének harminc napon belüli idõpontra történõ összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
12.5. A Felügyelõ Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyûlés hagy jóvá.
12.6. Tanácskozási joggal részt vesznek a legfõbb szervek ülésein.
12.7. Ha a Felügyelõ Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelõ Bizottság rendeltetésszerû mûködésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyûlést.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ

13.
13.1. Közhasznú Egyesületnél könyvvizsgáló kijelölése kötelezõ. Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
„13.2. Az Egyesület elsõ könyvvizsgálójának megbízatása kettõ évre szól.”
13.3. A könyvvizsgáló újraválasztható.
13.4. A könyvvizsgálóval, megválasztását követõen, az Elnökség köt szerzõdést a polgári jog általános szabályai szerint.
13.5. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezetõ tisztségviselõjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelõs.
13.6. A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.
13.7. A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:
– Ellenõrzi és véleményezi a a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerûségét.
– Köteles megvizsgálni a legfõbb szerv elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi elõírásoknak.
– Betekinthet az Egyesület könyveibe, a vezetõ tisztségviselõktõl, a felügyelõ bizottság tagjaitól, illetve a munkavállalóitól felvilágosítást kérhet.
– Megvizsgálhatja az Egyesület bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerzõdéseit.
13.8. A könyvvizsgáló az Egyesület ügyeirõl szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megõrizni.
13.9. A könyvvizsgáló a Közgyûlés ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az Elnökség, illetve a Felügyelõ Bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
13.10. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy az Egyesület vagyonának jelentõs mértékû csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezetõ tisztségviselõk vagy a Felügyelõ Bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelõsségét vonja maga után, köteles a Közgyûlés összehívását kérni.
13.11. Ha az egyesület Közgyûlését nem hívják össze, vagy a Közgyûlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles errõl a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.
13.12. Megszûnik a könyvvizsgálói megbízás:
– a legfõbb szerv döntése alapján visszahívással,
– a könyvvizsgálóval kötött szerzõdésben szereplõ idõtartam lejártával,
– törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részérõl a szerzõdés felmondásával.
13.13. A könyvvizsgáló felelõsségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelõsségi szabályok az irányadók.

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁGRA ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

14.
14.1. Az Egyesület alapításakor a vezetõ tisztségviselõket és a Felügyelõ Bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követõen az Egyesület vezetõ tisztségviselõit, Felügyelõ Bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót az Egyesület Közgyûlése választja meg.
14.2. Az Egyesület Közgyûlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelõ Bizottság tagja és a könyvvizsgáló.
14.3. A vezetõ tisztségviselõk az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltõ személyektõl elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a Közgyûlés által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
14.4. Megszûnik a vezetõ tisztségviselõi megbízás:
a) a megbízás idõtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
14.5. A vezetõ tisztségviselõ tisztségérõl bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület mûködõképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétõl számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyûlés az új vezetõ tisztségviselõ megválasztásáról már ezt megelõzõen gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezetõ tisztségviselõ a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
14.6. A vezetõ tisztségviselõ jogviszonyára - ha a vezetõ tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerzõdésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelõen irányadóak.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

15.
15.1. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Egyesület elnöke vagy Elnökségének tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
15.2. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
15.3. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
15.4. Az Egyesület vezetõ tisztségviselõje és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a Felügyelõ Bizottság tagjává nem választható meg.
15.5. Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Egyesület vezetõ tisztségviselõje és Felügyelõ Bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minõségének megszûnésétõl számított három évig.
15.6. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi elõírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezetõ tisztségviselõjére és vezetõ állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
15.7. A könyvvizsgálatért felelõs személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait.
15.8. Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.

A JEGYZÕKÖNYV VEZETÉSE, IRATKEZELÉS, PÉNZTÁRKEZELÉS

16.
16.1 Mind a Közgyûlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzõkönyvben rögzíti. A jegyzõkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévõ minden tagja. Közgyûlés esetén a levezetõ elnök és a Közgyûlés által erre kijelölt két tag.
16.2. A Közgyûlés levezetõ elnöke a Közgyûlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzõkönyvet hitelesítõ egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követõen válik érvényessé.
16.3. Az Elnök köteles a Közgyûlés mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idõpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye is).
16.4. Az Elnök köteles a Közgyûlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
16.5. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthetõ kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásrajutásától számított 30 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.
16.6. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Titkár kezeli.
16.7. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendõk ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

17.
17.1. Az Egyesület képviseletére – önálló képviseleti joggal – az Elnök, az Elnökhelyettesek és a Titkár jogosult.
„17.2. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.”

KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK

18.
18.1. Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
- (3.) tudományos tevékenység, kutatás, (TEÁOR szerint: 73.20 Humán kutatás, fejlesztés)
- (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (TEÁOR szerint: 80.42 Máshova nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás)
- (8.) természetvédelem, állatvédelem, (TEÁOR szerint: 01.25. Egyéb állatok tenyésztése, TEÁOR szerint: 01.42. Állattenyésztési szolgáltatás)
- (9.) környezetvédelem, (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)

19.
19.1. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
19.2. Oktatás:
- Az Egyesület vállalja, hogy tenyésztéssel, fajtakutatással, tartástechnológiával kapcsolatos felkészítõ tanfolyamokat szervez, képzést biztosít.
- Az Egyesület vállalja, hogy biztosítja a képzéshez szükséges tankönyveket, segédanyagokat, jegyzeteket.
- Az Egyesület vállalja célja szerinti elõadások, vitafórumok és konferenciák szervezését.
19.3. Kiadványok:
- Az Egyesület vállalja az általa szervezett szakmai képzéseknek - a jogszabályok feltételei szerinti - tanúsítványok, kiállítását.
- Az Egyesület kedvezményesen biztosítja a képzéshez szükséges tananyagokat, segédanyagokat.
- Az Egyesület vállalja, hogy a céljának megfelelõ szakmai kiadványokat (folyóirat (Futómadár), oktatófilm) önköltséges áron készíti el és bocsátja az érdekeltek rendelkezésére.
19.4. Egyéb:
- Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttmûködési szerzõdést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
19.5. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

20.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Strucctenyésztés TEÁOR szerint: 01.25 Egyéb állatok tenyésztése;
Strucchús feldolgozása, tartósítása TEÁOR szerint: 15.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás;
Struccbõr kikészítése TEÁOR szerint: 19.10 Bõrkikészítés;
Struccbõr feldolgozása TEÁOR szerint: 19.20 Táskafélék szíjazat gyártása;
Strucc forgalmazása TEÁOR szerint: 51.23 Élõállat nagykereskedelem;
Nyers és kikészített struccbõr értékesítés TEÁOR szerint: 51.24 Bõr nagykereskedelme;
Strucchús értékesítés TEÁOR szerint: 51.32 Húsárú nagykereskedelem;
Strucc melléktermék értékesítés TEÁOR szerint: 51.33 Tejtermék, tojás, zsíradék nagykereskedelme;
Strucchús értékesítés TEÁOR szerint: 52.22 Húsárú kiskereskedelem;”

21.
AZ EGYESÜLET VAGYONA GAZDÁLKODÁSA

21.1.. Az Egyesület tagjai tagdíjat fizetnek, amelynek összege 2000 Ft havonta, és megfizetése a tárgyhó 10. napján válik esedékessé. A tagdíj egy összegben egy évre elõre is befizethetõ. Ha a tag a tagdíjat az esedékességtõl számított 20 napon belül felhívás ellenére nem fizeti meg, vele szemben az elnökség elsõfokon kizárást kezdeményez jelen Alapszabály 4.1. pontja szerint.
21.2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történõ megszûnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
21.3. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, a tenyésztés során végzett elõminõsítési, teljesítményvizsgálati és szemledíjakból, illetõleg külsõ támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
A tagsági díjakat az Egyesület elsõsorban – fenntartási, - ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelõ járadékok és adók megfizetésére használja fel.
21.4. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
21.5. Az Egyesület megszûnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a Közgyûlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szûnik meg vagy a bíróság ennek megszûnését állapítja meg, vagyona a hitelezõk kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekû célra kell fordítani.
21.6. Az Egyesület mûködésérõl a külön jogszabályok elõírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselõ az egyesület gazdálkodásáról a Közgyûlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményérõl vagyonkimutatást készít.
21.7. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
21.8.A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységébõl származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
21.9. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehetõ leghatékonyabban és legrövidebb idõn belül az elérni kívánt cél támogatására, elõsegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

22.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részérõl semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyûlési képviselõjelöltet nem állít és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

23.
„23.1. Az egyesület jelen Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos napilap útján is nyilvánosságra hozza.
23.2. Befektetési tevékenység esetén az Egyesületnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a Közgyûlés fogad el.
23.3. Befektetési tevékenység lehet az Egyesület saját eszközeibõl történõ értékpapírvásárlás, továbbá a társasági tagsági jogviszonyból eredõ vagyonértékû jog, ingatlan és más egyéb hosszútávú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység.”

24.
24.1. Az Egyesület mûködésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
24.2. Az évente kötelezõ közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenõrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetõségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
24.3. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
24.4. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

25.
25.1. Az Egyesület Titkára köteles gondoskodni a közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésrõl, illetve azokról felvilágosítást adni.
25.2.Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell a Titkár részére megküldeni.
25.3. A Titkár köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérõvel történt megállapodás szerinti határidõben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által elõírt határidõben teljesíteni.
25.4. A Titkár köteles az iratbetekintésrõl külön nyilvántartást vezetni, melybõl megállapítható a kérelmezõ neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

26.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, mûködését azonban csak a bírósági nyilvántartásba vételrõl szóló végzés jogerõre emelkedésének napján kezdheti meg.

27.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekrõl szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a késõbb meghozandó közgyûlési határozatok az irányadók.

Ezt az alapszabályt az Egyesület 2002. év október hó 24. napján összehívott közgyûlésen fogadta el, szövegét 2003. év január hó 29. napján megtartott rendkívüli közgyûlésen – a Fõvárosi Bíróság 2003. január 13.-án kelt, 11.Pk. 61090/2002/2. sz. végzésében foglaltakra tekintettel – módosította, kiegészítette és egységes szerkezetbe foglalta. Az Alapszabály rendelkezései a Fõvárosi Bíróságon vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel, de a változás napjára – 2003. január 29. – visszamenõlegesen válnak hatályossá.

Kelt, Budapesten, 2005. év augusztus hó 12. nap.